1.Rész

Már alig vártam hogy lesszálhasak erről a nyamvadt gépről amin már vagy 16 órája csak szét unom magam.. és persze szilárd talajt érezhessek a lábam alatt. Már nagyon vártam hogy végre haza érjek és szundítsak egy jó nagyot mivel a repülőn nem igen tudok aludni mert ideges leszek hogy lezuhan vagy valami. Ha nem néztem volna kiskoromba a sok légi katasztrófákat akkor most tutira nem fosnék a repüléstől.. de jobb mint a hajókázás vagy a vonatozás.. de persze az autóval való utazás a legjobb! Nyugodt szívvel ülök be mindig ha anyuékkal megyünk valahova vagy a nagynénémmel. Velük jó autóba ülni ők ketten elől el buliznak ( néha én is) én meg hátul a nővéremmel vagy egyedül elénekelgetek és közbe nézek ki az ablakon vagy ha nagyon unatkozok akkor mindig az autók rendszámát szoktam nézni. Azt szeretem amikor én vezethetek az autópályán. Milyen jó lenne egy roncsderbire elmenni és meg nyerni úgy ahogy a nagybátyám csinálta régen. Most a uncsim csinálja mert neki kicsit problémás már a 2 személyre kialakított ülésbe ülni meg a térde is rossz neki.. de attól még tud vezetni csak nem hosszú távon. Emlékszem maikor először ültem be a kis Trabiba és elvitt egy körre nagyon élveztem! Emlékszem amikor áttoltuk a Trabit a bagolyba mert új Rally-s kocsit kapott az uncsim. Egy citromsárga Zsigulit.

Annyira beleszerettem abba az autóba hogy egész nyáron kint voltam a garázsba és segítettem nekik szerelni. Amikor a váltót én szerelhettem ki az tiszta jóérzésvolt, mondták hogy nekem is karosszérialakatosnak kéne mennem de én nem akartam.. máshova húzott a szívem és mégpedig a tánchoz. Apám nem nagyon örült neki mivel szerinte a tánc az olyan mint amikor valakinek görcsi lesznek és akkor rángatózik össze vissza.. de nem érdekelt mert nem tekintettem az apámnak.. nem bírtam a jelenségét amikor eljött látogatni kb 9 voltam akkor láttam utoljára de erről majd később. Egy kedves Stewardess hölgy zökkentett ki a gondolataimból.

- Kérem csatolja be az övét.. - amikor ezt a szót kimondta habozás nélkül becsatoltam az övem mit sem törődve hogy mit magyaráz nekem a lányeget hallottam hogy még 5 perc a landolásig. 

»« 

Annyira örültem amikor kiléptem a reptér ajtaján és a nagynénémet kezdtem el keresni hátha megtalálom őt vagy esetleg a kis piros Golfját. Nem tartott sokáig mert egyből kiszúrtam amint háttal áll nekem és valakivel telefonál. Nem nehéz őt felismerni az x lábairól mindenki megismeri.. (xd)  Csöndben oda osontam mögé mire ő hirtelen meg fordult  és zsebre vágta a telefonját.

-Hangosan osonsz! - mondta nevetve majd megölelt és elvette a cuccaimat a kezemből.

-Tudom de egy próbát megért. - mondtam majd átkaroltam és úgy sétáltunk a kocsiféle. Amíg ő bepakolt a csomag tartóba én addig beültem a vezető ülésre beindítottam a kocsit majd át másztam az anyós ülésre és benyomtam a rádiót. Pont a kedvenc számom ment a rádióba ezért feltekertem a max hangerőre a rádiót mire becsatoltam magam már a nagynéném is a kocsiba ült és épp az ajtaját csukta be majd bekötötte magát majd meg nyomva egy gombot be kapcsolt a mélynyomót a kocsiba és úgy hallgattuk tovább a számot.